A nap első sugarai szivárogtak be a szobába, egy kis élettel megtöltve azt. Daisu' a történtek ellenére hajnaltájt mégis
elbóbiskolt, Sasuke viszont ébren virrasztott. Mikor felkelt nap, felriadt réveteg állapotából, tekintetét Daisukera
szegezve kicsit megnyugodott. Kimászott az ágyból és elindult a konyha felé. Talált a hűtőben egy kis dango-t és azt
kezdte el unalmában falni.
-Sasuke itt vagy még? -hallatszott egy hang a szobából.
-Hm..
-Már rendesen válaszolni is lutsa vagy, elvitte a cica a nyelved? -lépett be Dai' a konyhaajtón.
-Nem vagyok beszédes kedvemben..-mormogta Sasuke.
Dai' kivett egy kis kaját a hűtőből és Sasukeval szemben leült. A légkör nyugodt volt, egyikük sem szólt, mélyen
beleásták magukat gondolataik útvesztőibe. Mindkettejüknek a tegnap járt a fejében. Bár Sasuke már évek óta együttélt
ezzel a tudattal, ő a szokottnál is csendesebb lett. Dai' pedig csak tengődött magába roskadva.
-Nem kéne lakást keresned? -fordult felé Sasuke.
-Ez most beugratós kérdés? -vetette oda Dai'. -Oké, oké. Eljössz velem? -nézett kérdőn Sasukera.
-Oldd meg magad. -intett Sasuke az ajtó felé, közben a szeme sem rebbent.
-Jóóólvan..akkor megkérdem Narutot vagy Sakurát.
-Felőlem..csak ne legyél láb alatt.
-Kösz, hogy itt lehettem éjszakára..Akkor én most..megyek azthiszem.. -motyogott Dai', közben Sasuket fürkészte.
-Ne hidd, hanem menj.. -vetette oda Sasuke és hátatfordított neki.
-Nahát Sasuke...valahogy nem ilyennek hittelek... -mormogta Daisuke és kilépett az ajtón.
Még korán volt, a falu nagy része aludt, a boltok jó része még ki sem nyitott. A hajnal csípős hidege járt át mindent, ez
elég volt a srácnak, hogy felébredjen.
"Szóval lakás...ehh korán van még hozzá, azt sem tudom hol kezdjek hozzá. Talán jobb ha felmegyek a vezetőséghez,
vagy valami, talán küldetést is kapok."
Daisuke befordult a sarkon és a Hokage irodája felé vette az útját.
"Vajon ki van most Sarutobi helyett? Remélem valami normális arcot tettek az öreg helyére..."
Az úton odafelé néhány jelöltön gondolkodott, az utcák közben meg egyre jobban megteltek élettel. Kissebb csapat
ninják igyekeztek küldetésükre jouninjaikkal, még egy ANBU maszkos alak is átsuhant az úton, ami ritkaságnak
számított, hiszen jórészt rejtőzködtek.
Mikor odaért a Hokage irodjához, épp egy hosszú fekete hajú kunoichi ment el egy csapat kölyökkel. Az egyiknél egy
kiskutya volt.
"Ezek már ölebet is visznek küldetésre? Vagy ez a srác tízóraija?" -mélázott el.
Volt egy lány is, nagyon kedvesnek tűnt és egy fiú...nos egy fiú akinek max az orrát lehetett egészben látni.
"Fura egy fazon..." -mérte végig gyanakodva.
"Hmm...vajon melyik csapathoz osztanak majd be? Végül is Sasuke csapata sem lenne rossz, annak ellenére, hogy Sasuke
eléggé furcsa lett. Miféle szerzet lehet a jouninjuk?"
Daisuke felmászott a lépcsőn és máris a Sandaime irodája felé vette az irányt. Zárva volt az ajtó.
-Csak nem a vezetőséget keresed? -szólt egy hang mögötte.
-De igen, a Hokagét keresem, meg tudná modnani hol találom?
-Nincs Hokagénk még...de a vezetőség irodája a folyosó végén van jobbra.
-Kösz..
Daisuke végigmérte a fazont. Egyenruhát viselt, tehát chuunin vagy jounin rangú lehetett, egy szalmaszél-félét rágott a
szájában, eléggé flegma kinézetű volt.
Daisuke otthagyta és elindult a folyosón. A falak itt-ott már koptak le, egy ideje már nem gondozták rendesen az
épüketet. Mikor odaért az ajtóhoz, kopogott. Szúette volt már ez is, de semmi jelzés nem volt rajta, se egy tábla, semmi.
Max egy raktárnak mehetne el, másnak nem-igen nézné egy szemlélő.
-Gyere be! -hallatszott belülről.
Daisuke benyitott, és hát mindenre számított csak erre nem. Két vénség ült szemben az asztalnál. Első gondolata az volt,
hogy ez valami rossz vicc attól az alaktól, de aztán bevillant a képük, és eszébe jutott, hogy ők a tanácsosok. Daisuke
meghajolt.
-Te..te mégis....te egy Uchiha vagy?! -kérdezte fuldokolva az egyik öreg.
-Én emlékszem rá, Homura, ez a fiú ment a Felhő országába...évekkel ezelőtt..te lennél az? -kérdezte.
-Koharu mire nem emlékszel, hmm? De most, hogy...igazad lehet...Uchiha vagy, ugye fiam?
-I-igen. Sasukeval is találkoztam, és elmondott mindent, de nem ezért vagyok most itt. É-én csak azért jöttem, mert
szeretnék egy küldetést...vállalni.
-Jól van mindenki nyugodjon le, főleg te, Homura. Kérem a regisztrációs lapod és a bizonyítványod.
-Attól tartok ezzel lesznek problémák, én a Felhő országában nem jártam akadémiára, csak kiképzésen voltam, de ott
járhattam küldetésekre az ottani sensei-jel, és teszteket is csi....
-Nem adhatunk küldetést.
-MIII??!! -akadt ki a srác.
-Jól hallottad, nem számítassz ninjának, hiszen se regisztrációs lapod, se bizonyítván, semmi!! Attól tartok vissza kell
menned az akadémiára.
-Maga be akar dugni 6 évesek közé akik a Bunshin no Justu-t tanulják?!
-Pontosan. Keresd fel Umino Irukát délután az akadémián, a beíratás nem hosszú idő. Vidd el az alap felszereléseket és
végezd el az iskolát! Utána természetesen...
Daisuke becsapta az ajtót és otthagyta a két vénséget.
-Látod Koharu, ezek a mai meggondolatlan fiatalok..ráadásul Uchiha. Hogy történhetett ez? Nem így terveztük meg...
-Nyugodj meg, ezt még a falu javára is fordíthatjuk..
Daisuke levágtatott a lépcsőn és kirontott az ajtón. Kicsit zihált, aztán felegyenesedett és mély levegőt vett. Igyekezett
lenyugodni, több-kevesebb sikerrel.
"Nem olyan vészes...de ha már így alakult, akkor irány az akadémia!"
